- Onnan, a szederbokorb�l j�n - mondta Moha.
Odafutottak, �s a szederbokorban h�t szell�t tal�ltak. Belegabalyodtak szeg�nyk�k a t�sk�s vessz�kbe.
- Ezt magatoknak k�sz�nhetitek! - mondta Moha �s P�fr�ny, �s nekil�ttak kiszabad�tani a szell�ket.
 Mikor valamennyi�ket kiszabad�tott�k, a szell�k, uzsgyi, elszeleltek a tiszt�son �t. A hetedik azonban visszaj�tt, let�rt egy szedergallyacsk�t, odaadta Moh�nak �s P�fr�nynak.
- Ha bajba ker�lt�k, t�rjetek le err�l a gallyacsk�r�l h�t t�sk�t - rebegte.
Moha �s P�fr�ny topogtak egy darabig.
- Ez aff�le h�tszell�besz�d - v�lt�k.
 M�snap alkonyt�jt megint a tiszt�son kereszt�l vezetett az �tjuk. H�t a szederbokorn�l egy t�nd�r �lldog�lt. Minden sz�p volt rajta, csak a haja borzas, mintha eg�sz nap r�zs�n aludt volna.
- Nemsok�ra felj�n a Hold, s akkorra meg kell f�s�lk�dn�m - s�hajtozott a t�nd�r.
- �s mi�rt? - k�rdezte Moha.
- Hogy t�ncot lejthessek a Holdacsk�nak - mondta a t�nd�r.
- H�t t�ncolj neki borzasan - aj�nlotta P�fr�ny.
A t�nd�r erre �gy megijedt, hogy l�bujj�val belebotlott a f�tyl�ba.
- Azt nem tehetem. Az erd�b�l kifutna a s�t�ts�g, �n pedig �letem v�g�ig bolyongan�k benne.
- Akkor f�s�lk�dj meg - aj�nlotta neki Moha.
- De hiszen elvesztettem a f�s�met meg a t�kr�met - panaszolta a t�nd�r.
Ekkor a hegy m�g�tt megsz�lalt egy ez�st�s hang:
- Siess, m�r a kezemben tartom a kulcsot.
- Ez a Holdacska! - rezzent �ssze a t�nd�r. - �s �n m�g mindig nem f�s�lk�dtem meg.
 Moha �s P�fr�ny azt mondt�k a t�nd�rnek, hogy v�rjon ott r�juk, �s elindultak megkeresni a f�s�t meg a kis t�kr�t.
 Kerest�k a f�s�t, de csak egy sz�raz gallyat tal�ltak. Kerest�k a t�kr�t, de csak egy ny�rfalev�lre bukkantak. Visszamentek a tiszt�sra a t�nd�rhez, aki finom ujjacsk�ival lassan f�s�lgette borzas haj�t. Hi�ba.
- Elhozt�tok a f�s�met meg a t�kr�met? - k�rdezte a t�nd�r.
- Nem hoztuk - mondta Moha.
Ekkor a hegy m�g�tt �jra megsz�lalt az ez�st�s hang:
- Siess, m�r be kell dugnom a kulcsot a z�rba.
- M�r j�n fel a Holdacska! - rebegte a t�nd�r.
A hegy f�l�tt kiny�lt az �gi kiskapu, �s kij�tt rajta a Hold. Ez�stsugar� szem�vel letekintett, �s elszomorodva mondta:
- Megint egy nem f�s�lk�d�tt meg.
Alighogy a Hold ezt kimondta, valaki k�t nesztelen l�p�st tett. A s�t�ts�g futott ki az erd�b�l. Megindult egyenesen a borzas haj� t�nd�r fel�, bukd�csolt a feh�r k�veken, �s egyre nagyobb lett.
- Ez az�rt t�rt�nt, mert nem tal�ltuk meg a t�nd�r f�s�j�t meg a t�kr�t - mondta Moha.
A s�t�ts�g m�r a t�nd�r bok�ja k�r�l gomolygott. �m az utols� pillanatban P�fr�ny let�rt h�t t�sk�t a szedervessz�r�l.
Abban a pillanatban hozz� rep�lt a h�t szell�, �s tudakolta, mi a baj.
- F�s�lj�tek meg ezt a t�nd�rt, de gyorsan! - parancsolta P�fr�ny. - �s sz�pen, minden hajsz�l�t sim�ts�tok a f�le m�g�.
 A szell�k �sszes�gtak, azt�n finom ujjacsk�ikkal munk�hoz l�ttak, �s m�ris k�szen volt a frizura. A t�nd�r sim�ra f�s�lt hajjal ott �llt, k�szen a holdf�nyb�lra.
A s�t�ts�g csak motyogott valamit, �s visszafutott az erd�be.
A szell�k beny�ltak h�t zseb�kbe, el�vettek h�t s�pot, �s sz�pen muzsik�ltak.
A t�nd�r fellibbentette f�tyl�t, �s t�ncot lejtett a Holdacsk�nak.