S�rk�nyok a legt�bb n�p mondavil�g�ban szerepelnek, t�bbnyire sz�rnyetegk�nt �br�zolva. Az id�sz�m�t�sunk el�tti �vezredekt�l eg�szen a k�z�pkorig tal�lhatunk t�rt�netekben felbukkan� s�rk�nyszer� l�nyeket. Test�k pikkelyes - n�mi hasonl�s�got mutat a krokodilok�val vagy �pp a k�gy�k�val - farkuk hossz�, kacskaring�s, gyakran ny�lhegyben v�gz�d�.

A k�nai kult�r�ban m�r id�sz�m�t�sunk el�tt t�zezer �vvel megjelentek. Mennyb�li l�nynek tartj�k, aki l�thatatlann� tud v�lni. Annyira tisztelik, hogy minden �vben hatalmas �nneps�get rendeznek a tisztelet�re. (A k�nai horoszk�p egyik jegye is a S�rk�ny.)

Megjelentek az egyiptomi, a sum�r, a hettita, majd a skandin�v mitol�gi�ban is.

Nyugaton legink�bb a brit mondavil�gb�l sz�rmaz� s�rk�ny ismert. T�bbnyire valamit v�d� alakokk�nt szerepeltek: barlangokat, sz�zeket, szent kutakat vagy kincseket �riztek. Gyakran "f�regk�nt" emlegetik �ket. Sokszor a h�siess�g jelk�pe volt egy-egy s�rk�ny legy�z�se.

Val�sz�n�leg kereszt�ny hat�sra nyilv�n�tott�k k�s�bb gonosz l�nny�. Rossz �mennek tartott�k a s�rk�nyra utal� jelek megjelen�s�t: balszerencs�re, betegs�gre, hal�lra utaltak.

A s�rk�ny k�pzete egy hosszas fejl�d�s eredm�nyek�ppen j�tt l�tre. Az eur�pai n�pek hitvil�g�ban a s�rk�nyt t�bbf�le – kor�bbi elk�pzel�sekben �lt – d�mon (forr�sokat, vizeket, hegyeket �rz� d�monok) tulajdons�gaival ruh�zz�k fel. Mindezek mellett a t�rt�neti fejl�d�s sor�n a s�rk�nyelk�pzel�sek sz�les sk�l�j�val tal�lkozhatunk.

T�bbfej� s�rk�ny:  A vizeket �rizte, t�zet ok�dott, teste �ri�si gy�khoz hasonl�. Le�nyfal� sz�rny.
Zomok: R�ten, mocsaras helyen �lt. Diszn�val, birk�val t�pl�lkozott, a p�sztorok r�me volt.
Mocs�ri s�rk�ny: A zomok rokona, ugyancsak a r�teket �s a mocsarakat kedvelte, azonban emberekre vad�szott, nem a j�sz�gra.
S�rk�nyk�gy�: Egyfej�, �ri�si sz�rnyas gy�k. A hiedelemmond�k szerint a garabonci�sok "h�taslova".
Alvil�gi s�rk�ny: A h�s leereszkedik az alvil�gba, hogy a kir�lykisasszonyokat kiszabad�tsa. Az alvil�gban sorra legy�zi a s�rk�nyokat. A s�rk�nyok a h�ssel ember m�dj�ra k�zdenek, a s�rk�nyoknak buzog�nya, kardja is van. Karral, k�zzel, ugyanakkor t�bb fejjel rendelkez� l�nynek tekintik. A magyar mesevil�gban az alvil�gi s�rk�ny – t�bb feje ellen�re – emberhez hasonl� �letet �l. Az alvil�gi kast�ly legt�bbsz�r mad�rl�bon forog.
Felvil�gi s�rk�ny: Az �gig�r� fa t�pus� mes�kben t�nik fel, a felett�nk l�v� vil�gr�tegben �l. T�bbnyire h�t feje van, kir�lyl�nyokat rabol, szint�n ember m�dj�ra �l �s kast�lyban lakik.
�gitestrabl� s�rk�ny: A k�z�ps� vil�gr�szen �l, lovon j�r �s �gitesteket rabol. Feles�ge rosszindulat� d�mon.
Ember alak� s�rk�ny: K�ls�re �s viselked�s�t tekintve egyar�nt emberi. �szakkelet-Magyarorsz�gi mes�kben fordul el�. A meseh�s t�bbnyire csak a s�rk�ny szem�be n�zve j�n r� annak igazi mivolt�ra. T�bbnyire term�szetfeletti er�vel rendelkezik, rosszindulat�.